Egyenlőtlenség csökkentése a hallássérültek körében

Egyenlőtlenség csökkentése a hallássérültek körében pedagógiai szemmel

Szakképzésben a hallássérültek sok esetben jelentős hátrányban vannak oktatás területén, illetve tanulás terén, ezért bemutatom, hogy milyen lehetőségek vannak, hogy az ilyen egyenlőtlenségek csökkentésére.

A hallássérült tanulóknak/diákoknak lehetősége van

A hazai jogszabályok alapján ezeket vehetik igénybe:

• képzési idő kiterjesztése
• valamelyik kötelező tantárgy másik tantárgyra cserélése (pl. nyelvtanulás)
• speciális feltételek a vizsgákon
• hosszabb megoldási idő biztosítása
• feladatok szövegének megértéséhez nyújtott segítség
• tolmácsot alkalmazó hallássérült tanú esetében indokolt a tolmács részvételének biztosítása a vizsgaszituációban
• egyéni konzultáció biztosítása

Speciális szükségletek az oktatás során:

• orális tolmács (az orális tolmács a beszélő mondanivalóját egyidejűleg a hallássérült számára érthetőbb módon közvetít, általában hallássérült mellett vagy hozzá közel helyezkedik és szemben fordul vele, az orális tolmács az oktatónak, illetve társak számára segíti a hallássérült mondanivalóját, ha rosszul beszél vagy nehezen érthetően közli)
• segédeszközök, mint pl:
  • hallókészülék
  • adó-vevő készülék
  • indukciós hurok
• jegyzetelés
• jelnyelvi tolmács (vizuális megértés, szaknyelvi kifejezések >> körülírás >> saját egyezményes jelek, a tanár, az oktató ne a jelnyelvi tolmácsra figyeljen, hanem a hallgatóságra, szükséges a tolmácsolásra időt biztosítani, például különösen vita, párbeszéd esetén)
• friss tananyag biztosítása, naprakész jegyzetek, tankönyvek
• infó-kommunikációs akadálymentesítés (írott forma, hangos bemondók, csengők)
• jegyzetelés felmentése (az órán elhangzottak egyidejű követése például szájról olvasás, figyelés, az órai jegyzetek biztosítása (hallgató társak segítségek))

Forrás:

Dr. Papp: SNI tanulók, fiatalok a szakképzésben, 2015